HA EGÉSZSÉG VAN, MINDEN VAN!
Prevenció : Megelőzés
Egészségmegőrzés: Funkcionálisan csökkenten működő szervek
állapotának javítása.
Amennyiben a mindennapos életvitelünk szerves részévé válik a prevenció megvalósítása, számos betegségtől vagy kellemetlen panasztól tudjuk szervezetünket megvédeni.
Ezek a következők lehetnek:
Panaszok A kezelés nem helyettesíti az orvosi ellátást, vizsgálatot és terápiát
Alvászavar, Meddőség, Hormon zavar, Emésztési panaszok, (székrekedés, puffadás), Gerinc betegségek, Izületi panaszok, Hólyag hurut, Vizelési nehézség, Felfázás, Légúti panaszok, Asztma, Reflux, Candida, Cukorbetegség, Csípőficam, Csontritkulás, Depresszió, Derékfájás, Diszlexia, Ekcéma, Elhízás, Endometriozis, Epilepszia, Fóbia, Félelem, Függőség, Fejfájás, Felfázás, Fertőzés, Fiatalkori cukorbetegség, Fogbetegségek, Frontérzékenység, Gerincferdülés, Gerincsérülés, Gerincsérv, Gombásodás, Gyermekbetegség, Gyomorbetegség, Hátfájás, Hallássérülés, Hasnyálmirigy, Hüvelygomba, Herpesz, Hiánybetegség, Hiperaktívitás, Horkolás, Immunzavar, Infarktus, Influenza, Izzadás, Köszvény, Klimax, Koleszterin, Kopaszodás, Korai magömlés, Krónikus Fáradtság, Lábszárfekély. Migrénes Fejfájás, Keringés, Vérszegénység, Fáradékonyság,Gyengeség,
Ne feledje! A kezelés nem helyettesíti az orvosi ellátást, vizsgálatot és terápiát
HA EGÉSZSÉG VAN, MINDEN VAN!
Tel:-+36 1 951 38 20
Mobil:- +36 30 9 431 39
Mail: ugyvezeto@gyaloghospital.hu
„Bármit tesztek, lélekkel tegyétek…”
(Biblia)
A prevenció története:
A kínai császárok addig fizették busásan orvosaikat, ameddig egészségesek maradtak, aztán kivégeztették őket. Lehet, ez is közrejátszott abban, hogy a prevenció, a megelőzés gondolata nem vált népszerűvé az orvoslás több évezredes történetében. Ezért nem csoda, ha csak alig száz éve került komolyabban a köztudatba, ám hosszú évtizedek teltek el, amíg a megelőzés elmélete beépült az orvosi gyakorlatba. Azonban ennyi idő sem volt elegendő ahhoz, hogy az emberek szemléletében lényeges változás következzék be.
Mivel minden élő szervezethez, így az emberi szervezethez is a betegség természetéből adódóan hozzátartozik, a gyógyítást ősidőktől fogva igényli az ember. Az első gyógyítók a sámánok voltak. Az i.e. 3. évezredtől kezdve a civilizációk már írásba foglalták a kicsit kifinomodott orvosi gyakorlatot. A görögök sem anatómiai, sem élettani ismeretekkel nem rendelkeztek, istenekkel azonosították az egészséget. Galénosz, a római császárkor orvos fejedelme már boncolt, de a római birodalom kereszténnyé válásával a vallás és az orvostudomány átfedte egymást. A 12. századtól az orvosképzést egyetemeken végezték, a méltóságteljes ideális orvost, aki becsületes, megbízható, istenfélő kellett legyen, akkoriban még nagy tisztelet övezte.
A 19. században – amikor még mindig ragályok és járványok tizedelték az emberiséget – a betegségek és az orvosok párharcában a küzdőtér kizárólag az emberi test volt, és az ítéletnek, Isten csapásának tartott betegségek ugyanúgy legyőzhetetlennek tűntek.
Az emberek még száz évvel ezelőtt is retteghették a pusztító betegségeket, amellett nagy volt az újszülött halandóság, tragikusan magas volt a gyermekágyban meghalt anyák száma is, de a gyermekkor is rendkívül sebezhető volt. Közben az alaptudományok fejlődésének köszönhetően az életminőség elképesztő fejlődésen ment át. A 20. század elején a fejlettebb államok már prioritásként kezelték az egészségügyet. Egészen új koncepciókat dolgoztak ki, többek között a prevenció elméletét, amely az embereknek hasznukra vált. Az emberek összességében véve egészségesebbek lettek, az egyre hosszabb életkor azonban új betegségeket hozott. Az óriásit fejlődött gyógyszeripar nagyágyúi, az antibiotikumok és a védőoltások hatékony fegyvernek bizonyultak: a tömeggyilkos kórokozók megszelídültek, vagy kipusztultak.
A prevenciós gondolat egyre inkább elterjedt, a 20. század második felében a társadalom szemlélete egyszer s mindenkorra változott, ám az egészségügyre szánt keretösszeg sosem volt elég. „Divat” lett a prevenció, amit hatásos szlogenekkel tartottak életben: „Miért kell addig várnunk, amíg az emberek megbetegszenek?”, „Nem jobb-e a megelőzés?” De igen jobb, sőt kiderült, olcsóbb a megelőzés, mint egy kialakult betegség kezelése. Tehát anyagilag is megéri egészségünk megtartására akkor áldozni, amikor még nincs komoly betegség.
Ám az is kiderült, senki nem lehet egészséges, ha kizárólag a gyógyszerektől várja a gyógyulást, ugyanis a mai betegségek nagyobb részét az emberiség maga okozza egészségtelen életmódjával. Már Hippokratész is megfogalmazta több mint két évezreddel ezelőtt, hogy „A betegnek az orvossal együtt kell szembeszállnia a betegséggel.” Másként fogalmazva, Önöknek, pácienseknek, „betegek”-nek nem csak érdeke az egészség megőrzése, hanem sok múlik Önökön.
Fejlődő világunkban egyre több gondot fordítunk egészségünk megőrzésére, a helyes táplálkozásra, az aktív, fitt életmód megteremtésére. Miközben mindent megteszünk azért, hogy egészségesek legyünk, valójában nincsenek pontos információink arról, tényleg azok vagyunk-e. A felgyorsult életmód, a fogyasztási cikkek összetételének gyökeres változása és az elkerülhetetlen öregedés egyaránt felelősek szervezetünkben bekövetkező változásokért. Ahhoz, hogy tisztában legyünk egészségi állapotunkkal, érdemes rendszeresen részt venni egészségmegőrző szűrővizsgálaton.
A kezelés nem helyettesíti az orvosi ellátást, vizsgálatot és terápiát.
